Bevezetés 1

Bevezető rendelkezések 1-23-ig – preambulum 1

1. Cikkely: Cél 8

2. Cikkely: Definíciók 8

3. Cikkely: Nemzeti irányadó célértékek 9

4. Cikkely: Támogatási rendszerek 11

5. Cikkely: Megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia származásának igazolása 12

6. Cikkely: Adminisztratív eljárások 13

7. Cikkely: Hálózati vonatkozások 14

8. Cikkely: Összegző jelentés 16

9. Cikkely: Transzpozíció 16

10. Cikkely: Életbe lépés 17

11. Cikkely: Címzettek 17

Melléklet 17

Tisztelt Olvasó!

Az Európai Unió 2001. október 27-én új irányelvet fogadott el a megújuló energiaforrások szabályozásával kapcsolatban. Az alábbiakban az irányelv magyar nyelvű fordítását olvashatják, mivel azonban nem állt módunkban hivatalos fordítót, ill. fordítóirodát igénybe venni, előre is elnézésüket kérjük az előforduló hibákért, nem szakszerű fordításért, és bár törvényeknél ez általában nem elegendő, reméljük a lényeg azért „megjelenik a papíron”.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS,

Az Európai Bizottság indítványát (),

A Gazdasági és Társadalmi Bizottság véleményét (),

A Régiók Bizottságának véleményét (),

A Római Szerződés 251. cikkelyében lefektetett eljárással összhangban cselekszik (), ahol

1. A megújuló energiaforrások hasznosításának potenciálja jelenleg kihasználatlan a Közösségen belül. A Közösség a megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítását elsődleges fontosságú eszközként ismeri el, mivel hasznosításuk hozzájárul a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődés megvalósításához. Ezek mellett helyi szinten munkahelyeket teremthet, pozitív hatása van a társadalmi kohézióra, hozzájárul az ellátás-biztonsághoz, és lehetővé teszi, hogy a Kiotói célok hamarabb megvalósuljanak. Ezért biztosítani kell ennek a potenciálnak a jobb kihasználtságát a belső villamos energia piac keretein belül.
2. Ahogy a Megújuló Energiaforrásokról szóló Fehér Könyvben (az alábbiakban: Fehér Könyv) is megjelenik, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elterjedésének előmozdítása kiemelt eszköz a Közösségben, az energiaellátás biztonsága és diverzifikációja, a környezet védelme, valamint a társadalmi- és gazdasági kohézió szempontjából. Ezt az Európai Tanács hagyta jóvá a megújuló energiaforrásokról szóló, 1998. június 8-i döntésében (), valamint az Európai Parlament a Fehér Könyvről szóló döntésében. ()
3. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szélesebb körű használata fontos részét képezi annak az intézkedéscsomagnak, mely az éghajlatváltozásról szóló Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknak kíván eleget tenni, valamint bármilyen egyéb intézkedéscsomagnak, mely további vállalásokat hivatott teljesíteni.
4. A Tanács 1999 május 11-i döntésében, és az Európai Parlament 1998. június 17-i, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiáról szóló döntésében () felkérte a Bizottságot, hogy konkrét javaslatot nyújtson be a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia belső piacon történő hozzáférésére. Ezen felül az Európai Parlament 2000 március 30-i, a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiáról és a belső villamos energiapiacról szóló döntésében () kiemelte, hogy kötelező jellegű és ambiciózus megújuló energiaforrás-hasznosítási célok nemzeti szinten történő kitűzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő eredmények szülessenek, és hogy a Közösségi célok megvalósuljanak.
5. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia középtávú, szélesebb körű elterjedésének biztosításához az összes Tagállamnak nemzeti, irányadó célértékeket kell meghatározni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia fogyasztását illetően.
6. Ezeknek a nemzeti irányadó célértékeknek bármely nemzeti, az éghajlatváltozással kapcsolatos, és a Közösség által elfogadott vállalással összhangban kell lenniük.
7. A Bizottság értékelje, hogy a Tagállamok milyen mértékben haladtak a nemzeti irányadó célértékek elérésében, illetve azt, hogy a nemzeti irányadó célértékek mennyire állnak összhangban a 2010-ig elérendő, a teljes hazai energiafogyasztásra utaló – s a Közösségre, mint egészre vonatkozó – 12%-os globális irányadó értékkel, figyelembe véve, hogy a Fehér Könyvben szereplő, 2010-ig elérendő 12%-os irányadó célérték hasznos útmutatást nyújt a Közösségi szintű és a Tagállamokon belüli nagyobb mértékű erőfeszítésekhez, szem előtt tartva a különböző nemzeti körülmények tükrözésének szükségét. Amennyiben a célértékek eléréséhez szükséges, a Bizottság nyújtson be indítványokat az Európai Parlamenthez és az Európai Tanácshoz, melyek tartalmazhatnak kötelező jellegű célértékeket.

8. Ahol a Tagállamok hulladékot energiaforrásként hasznosítanak, ott kötelesek a hulladékkezelés jelenlegi Közösségi szabályozását figyelembe venni és betartani. Jelen Irányelv alkalmazása kötelezettség nélküli a hulladékról szóló, 1975 július 15-i 75/442/EEC Tanácsi Irányelv 2a és 2b Mellékletében megjelölt definíciókat tekintve (). A megújuló energiaforrások támogatása legyen összhangban a többi Közösségi céllal, különös tekintettel a hulladékkezelési hierarchiára. Ezért, a nem szelektált kommunális hulladék elégetését ne támogassák egy jövőbeli, a megújuló energiaforrásokat támogató rendszeren belül, amennyiben ez a támogatás aláássa a hierarchiát.
9. A biomassza jelen Irányelvben használt definíciója nem zárja ki a nemzeti szabályozásokban ettől eltérő definíció használatát, jelen Irányelvben nem szereplő célokhoz.
10. Jelen irányelv nem kötelezi a Tagállamokat, hogy a származási igazolás más Tagállamoktól történő vásárlását, illetve ennek megfelelő villamos energia vásárlást egy nemzeti kvóta-kötelezettség teljesítéséhez történő hozzájárulásként fogadjanak el. Mégis, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kereskedelmének előmozdítása végett, és hogy a fogyasztó számára áttekinthetőbb legyen, amit vásárol, az megújuló energiaforrásból vagy nem megújuló energiaforrásból termelt villamos energia, az ilyen villamos energia származási igazolása kívánatos. A származást igazoló tervezetek önmagukban nem jogosítanak fel a különböző Tagállamokban létrehozott nemzeti támogatási rendszerekből történő juttatásokra. Fontos, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia valamennyi formája rendelkezzék ilyen származási igazolással.
11. Fontos különbséget tenni a származást igazoló bizonyítványok és a beváltható zöld bizonyítványok között.
12. A megújuló energiaforrások köztámogatottságának szükségét a Közösségi Irányelv a környezet védelmére (¹) ismeri el, mely, egyéb lehetőségek mellett, figyelembe veszi a villamos energia termelés externális költségei internalizálásának szükségét. Mindazonáltal, a Szerződés szabályai, különösen a 87. és a 88. cikkely, továbbra is érvényesek lesznek az ilyen köztámogatottságra.
13. A megújuló energiaforrások piacának szabályozására törvényi keretet kell létrehozni.
14. A Tagállamok a megújuló energiaforrásokra nemzeti szinten eltérő támogatási rendszereket használnak, úgymint zöld bizonyítvány, befektetési támogatás, adómentesség, ill. adókedvezmény, adó visszatérítés és közvetlen ártámogatási rendszer. Jelen Irányelv céljai elérésének egyik fontos eszköze, hogy egy közösségi keretrendszer működésbe lépéséig biztosítani kell ezen rendszerek megfelelő működését, a befektetők bizalmának megtartása érdekében.
15. Még túl korai dönteni egy Közösségi szintű támogatási keretrendszerről, a nemzeti szintű szabályozási rendszerek hiányos tapasztalatai, valamint a megújuló energiaforrásokból származó, és ártámogatásban részesülő villamos energia viszonylag alacsony Közösségen belüli részaránya miatt.
16. Elegendő hosszúságú átmeneti időszak után azonban szükséges támogatási rendszerek elfogadása a fejlődő belső villamos energia piac számára. Ezért kívánatos, hogy a Bizottság kövesse figyelemmel a helyzetet és egy jelentést nyújtson be a nemzeti rendszerek alkalmazásából nyert tapasztalatokról. Amennyiben szükséges, a Bizottság ezen jelentés következtetéseinek fényében készítsen egy indítványt egy Közösségi keretrendszer létrehozására, tekintettel a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia támogatási rendszereire. Ez az indítvány járuljon hozzá a nemzeti irányadó célértékek eléréséhez, legyen összhangban a belső villamos energia piac elveivel, és vegye figyelembe a megújuló energiaforrások eltérő tulajdonságait, a különböző hasznosítási technológiákkal és földrajzi különbségekkel együtt. Ezenkívül mozdítsa elő hatékonyan a megújuló energiaforrások használatát, legyen egyszerű és a lehető leghatékonyabb, különösképpen a költségek tekintetében, valamint tartalmazzon elegendő hosszúságú – legalább hét éves – átmeneti időszakokat, tartsa meg a befektetők bizalmát és kerülje el a befagyott költségek kialakulását. Ez a keretrendszer lehetővé tenné a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia számára, hogy versenybe szállhasson a nem megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiával, valamint azt, hogy a fogyasztóra háruló költségek mérséklődnének, mialatt középtávon csökkentené a köztámogatás szükségességét.
17. A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia szélesebb körű elterjedése a méretgazdaságosságon keresztül a költségek csökkenését teszi lehetővé.
18. Fontos a piaci erők és a belső piac erejének hasznosítása, valamint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia versenyképessé tétele és vonzóvá tétele az európai polgárok számára.
19. Megújuló energiaforrások piacteremtésének előmozdításakor figyelembe kell venni a helyi ill. regionális fejlődési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatásokat, különösen a kis- és középvállalkozások és az egyéni áramtermelők tekintetében.
20. Figyelembe kell venni a megújuló energiaforrások szektorának sajátos felépítését, különösen azon adminisztratív eljárások felülvizsgálatakor, melyek megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelő erőművek építési engedélyeinek kiadásával foglalkoznak.
21. Bizonyos körülmények között nem biztosítható teljes körűen a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia szállítása és elosztása anélkül, hogy a hálózat megbízhatóságát és biztonságát befolyásolnánk, és a garanciáknak ebben az összefüggésben anyagi kompenzációt is tartalmazniuk kell.
22. Az új, megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelők hálózatra csatlakoztatásának költségei pártatlanok, átláthatóak és diszkrimináció-mentesek kell hogy legyenek, és különös figyelmet kell fordítani a csatlakoztatott termelők által a hálózatba hozott előnyökre.
23. Mivel a vázolt tevékenység általános céljait a Tagállamok nem tudják kielégítően teljesíteni, és ezért – a méret vagy a tevékenység hatásai miatt – Közösségi szinten jobban elérhetőek, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkelyében lefektetett szubszidiaritás elvével összhangban. A részletes kivitelezésüket azonban a Tagállamokra kell hagyni, megengedve így a Tagállamok számára, hogy kiválasszák a saját helyzetüknek leginkább megfelelő rendszert. A fent említett cikkelyben lefektetett arányosság elvével összhangban, jelen Irányelv nem halad túl azon, ami ahhoz szükséges, hogy ezek a célok megvalósuljanak,

2. Cikkely

1. ’megújuló energiaforrások’: megújuló, nem-fosszilis energiaforrások (szél, nap, geotermális, hullám, árapály, vízenergia, biomassza, szemétlerakóknál keletkező depónia gáz, szennyvíztisztító telepeknél keletkező gáz és biogáz);
2. ’biomassza’: termékek biológiailag lebomló maradványai, töredékei, mezőgazdasági hulladékok és maradványok (növényi és állati anyagok egyaránt), erdőgazdaság és a hozzá kapcsolódó iparágak, valamint ipari- és közösségi hulladékok és biológiailag lebontható maradványaik;
3. ’megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia’: kizárólag megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek által termelt villamos energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is hasznosító, ún. hibrid erőművekben termelt villamos energia megújuló energiaforrásokból származó része; emellett tároló rendszerek feltöltésére használt megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, nem ideértve a már feltöltött tároló rendszerekből termelt villamos energiát;
4. ’villamos energia fogyasztás’: nemzeti villamos energiatermelés, beleértve a saját célú termelést, hozzáadva az importot, levonva az exportot (bruttó nemzeti villamos energia fogyasztás).

Ezek mellett az Európai Parlament és az Európai Tanács 1996 december 19-i, a villamos energia belső piacának közös szabályairól szóló, 96/92/EC Irányelvében található definíciók is érvényesek.¹

2. Cikkely

1. A Tagállamoknak megfelelő lépéseket kell tenniük a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia fogyasztásának növelésére a 2. paragrafusban említett nemzeti irányadó célértékekkel összhangban. A lépéseknek arányban kell állniuk az elérendő célokkal.
2. A Tagállamok 2002. október 27.-ig bezárólag, és az ezt követő minden ötödik évben kötelesek elfogadni és nyilvánosságra hozni egy jelentést, amely meghatározza a megújuló energiaforrásokból termelt jövőbeli villamos energiafogyasztás nemzeti irányadó célértékeit, az azt követő tíz év villamos energiafogyasztásának százalékos arányában. A jelentésnek tartalmaznia kell a nemzeti szinten tervezett, illetve végrehajtott, nemzeti irányadó célértékek megvalósítását célzó intézkedések leírását. Ahhoz, hogy 2010-ig a Tagállamok megállapítsák ezen nemzeti irányadó értékeket, a következőket kell tenniük:

• figyelembe kell venniük a Mellékletben található hivatkozásokat
• biztosítaniuk kell, hogy a célértékek összhangban vannak az éghajlatváltozással kapcsolatos, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozásról szóló Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyvében vállalt bármely, a Közösség által elfogadott nemzeti vállalással.

3. A Tagállamoknak – első alkalommal 2003 október 27-ig bezárólag, majd ezt követően minden két évben – egy jelentést kell közzé tenniük, mely egy elemzést tartalmaz a nemzeti irányadó célértékek eléréséről, különös tekintettel azon éghajlati tényezőkre, melyek valószínűleg befolyásolják a célértékek elérését, és amely jelentés tartalmazza, hogy a megtett intézkedések milyen mértékben állnak összhangban az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti vállalásokkal.

4. A Tagállamok 2. és 3. paragrafusban említett jelentései alapján a Bizottság értékelje, hogy:

• a Tagállamok milyen mértékben tettek előrelépést a nemzeti irányadó célértékeik elérése érdekében,
• a nemzeti irányadó célértékek milyen mértékben állnak összhangban a 2010-re elérendő, teljes nemzeti energiafogyasztásra utaló, 12%-os globális irányadó célértékkel, különösképpen a 2010-re elérendő 22,1%-os részaránnyal, amely részarány a Közösség teljes villamos energiafogyasztásának megújuló energiaforrásokból termelt arányára utal.

Amennyiben a második alparagrafusban említett jelentés összegzése szerint a nemzeti irányadó célértékek – nem bizonyítható, illetve új tudományos bizonyítékokhoz nem kapcsolódó okoknál fogva – feltehetően nem összeegyeztethetők (a fenti 12 és 22,1%-kal – a ford.), az előbb említett előterjesztések a megfelelő formában – a globális irányadó célértékek mellett – adjanak meg nemzeti célértékeket, beleértve lehetséges kötelező célértékeket is.

2. Cikkely

1. Jogfenntartással (kötelezettség nélkül) a Római Szerződés 87. és 88. cikkelyére, a Bizottság értékelje, a Római Szerződés 6. és 174. cikkelyében kitűzött célok alapján, a Tagállamok által használt azon eljárások alkalmazását, melyek alapján egy villamos energiatermelő – a hatóságok által kibocsátott szabályozás alapján – direkt vagy indirekt támogatást kap, és amely eljárások a kereskedelemre korlátozó hatással lehetnek.
2. A Bizottság – 2005. október 27-ig bezárólag – mutasson be egy jól dokumentált jelentést az 1. paragrafusban utalásként megtalálható különböző mechanizmusok alkalmazásából és együttes létéből nyert tapasztalatokról. A jelentés – a költséghatékonyságot is tartalmazva – értékelje az 1. paragrafusban szereplő, valamint a 3(2)-es cikkelyben megtalálható nemzeti irányadó célértékekkel összhangban lévő, megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiafogyasztást elősegítő támogatási rendszerek sikerét. Amennyiben szükséges, ezen jelentés mellett szerepeljen egy előterjesztés egy Közösségi keretrendszerre, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia támogatási rendszereire vonatkozólag.

Bármely, a keretrendszerre irányuló előterjesztés:

1. járuljon hozzá a nemzeti irányadó célértékek eléréséhez;
2. legyen összhangban a belső villamos energiapiac elveivel;
3. vegye figyelembe a különböző megújuló energiaforrások sajátosságait, az eltérő technológiákkal és a földrajzi különbségekkel együtt;
4. hatékonyan mozdítsa elő a megújuló energiaforrások használatát, legyen egyszerű, ugyanakkor a lehető leghatékonyabb, különösen a költségek tekintetében;
5. tartalmazzon elegendő – legalább hét éves – átmeneti időszakot a nemzeti támogatási rendszerek számára, és tartsa meg a befektetői bizalmat.

2. Cikkely

1. A Tagállamok, 2003. október 27.-ig bezárólag, biztosítsák, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia származása, mint olyan – jelen Irányelv jelentésén belül – garantálható legyen, az egyes Tagállamok által lefektetett, pártatlan, átlátható, és diszkrimináció-mentes kritériumok szerint. A Tagállamok biztosítsák, hogy egy származási igazolást kérésre kiadjanak.

2. A Tagállamok, az előállítási és elosztási tevékenységektől függetlenül, kijelölhetnek egy vagy több illetékes szervet, hogy a származási igazolások kibocsátását (kiadását) felügyeljék.

1. Egy származási igazolás:

• pontosan megjelöli az energiaforrást, melyből a villamos energia származik, megjelölve az előállítás időpontjait és helyeit, és a vízerőművek esetében tartalmazza az erőmű teljesítményét;
• célja, hogy lehetővé tegye a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők számára, hogy megmutassák: az általuk értékesített villamos energia a jelen Irányelv értelmezésén belüli megújuló energiaforrásokból származik.

4. Az ilyen – a 2. paragrafusnak (szakasznak) megfelelően kibocsátott – származási igazolásokat a Tagállamok kölcsönösen ismerjék el, kizárólagos bizonyítékként a 3. paragrafusban megjelenő elemekre. Bármely, a származási igazolás ilyen bizonyítékként történő visszautasítása – különösen gazdasági jellegű csalás megelőzésével kapcsolatos okokból – pártatlan, átlátható és diszkrimináció-mentes kritériumokon kell, hogy alapuljon. Egy származási igazolás elismerésének visszautasítása esetén a Bizottság kötelezheti a visszautasító felet az elismerésre, különösen pártatlan, átlátható és diszkrimináció-mentes kritériumokra tekintettel, melyeken egy ilyen elismerés alapul.

5. A Tagállamok vagy az illetékes szervek léptessenek életbe a származási igazolások megbízhatóságát és pontosságát biztosító, megfelelő mechanizmusokat, valamint a 3(3)-as cikkelyben említett jelentésben vázolják az igazolás-rendszer megbízhatóságát biztosító intézkedéseket.

6. A Tagállamokkal történt egyeztetés után, a Bizottság – a 8. cikkelyben említett jelentésben – vegye figyelembe a Tagállamok által követhető, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia származását garantáló formát és módszereket. Amennyiben szükséges, a Bizottság indítványozza az Európai Parlament és az Európai Tanács felé erre vonatkozó közös szabályok elfogadását.

2. Cikkely

1. A Tagállamok, vagy a Tagállamok által kijelölt illetékes szervek, értékeljék a létező törvényi és szabályozási keretet, tekintettel a 96/92/EC Irányelv 4. cikkelyében lefektetett engedélyezési és egyéb eljárásokra, melyek alkalmazhatók a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát előállító erőművekre, a következőket figyelembe véve:

• a szabályozásból és nem szabályozásból származó, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiatermelés növekedésének akadályainak csökkentése
• a folyamatok megfelelő adminisztratív szinten történő modernizálása és előmozdítása, és
• annak biztosítása, hogy a szabályok pártatlanok, átláthatók, diszkrimináció-mentesek, és teljes mértékben vegyék figyelembe a különböző megújuló energia-hasznosítási technológiák sajátosságait.

2. A Tagállamok, 2003 október 27-ig bezárólag, az 1. paragrafusban említett értékelésről adjanak közre egy jelentést, jelezve benne – ahol szükséges – a megtett intézkedéseket. Ezen jelentés célja, hogy – ahol ez a nemzeti szabályozás összefüggésében szükséges – utaljon az elértekre a következő területeken:

• a különböző adminisztratív szervek közötti koordináció a határidőket valamint az engedélyezési kérelmek fogadását és kezelését illetően
• lehetséges ajánlások felvázolása az 1. paragrafusban említett tevékenységeket illetően, és egy, a megújuló energiaforrásokból villamos energiát termelőknek készülő, gyors folyású tervezési folyamat kivitelezhetősége, valamint
• hatóságok kijelölése, melyek közvetítő szerepet töltenek be az engedélyezések kibocsátásáért felelős szervek, és az engedélyezések kérelmezői közötti vitákban.

3. A Bizottság – a 8. paragrafusban említett jelentés, és a Tagállamok, jelen cikkely 2. paragrafusában említett jelentései alapján – értékelje a legjobb gyakorlatokat (tapasztalatokat) az 1. paragrafusban említett célok elérésére tekintettel.

1. Kötelezettség nélkül a hálózat (villamos energia vezetékes hálózata) biztonságának és megbízhatóságának fenntarthatóságára, a Tagállamok tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetők és a (kis feszültségű) elosztási rendszer üzemeltetői a területükön garantálni tudják a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvitelét és elosztását. Ezenkívül előnyben részesíthetik a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia becsatlakozását a hálózatba. A villamos energia hálózatra adásakor a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetők részesítsék előnyben a megújuló energiaforrásokat hasznosító áramtermelő egységeket, amennyire a nemzeti villamos energiarendszer működése megengedi.

2. A Tagállamok léptessenek érvénybe egy jogi keretrendszert, vagy kötelezzék a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetőket, illetve a (kis feszültségű) elosztási rendszer üzemeltetőket, hogy állítsák fel és tegyék közzé saját irányadó szabályaikat az olyan technikai alkalmazások költségeinek viselését illetően, mint a hálózati csatlakozások és hálózati fejlesztések, melyek szükségesek a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők villamos energia hálózatra kapcsolásához.

Jelen szabályoknak pártatlan, átlátható és diszkrimináció-mentes kritériumokon kell alapulniuk, különös tekintettel a fent említett termelők hálózatra kapcsolásának összes költségére és hasznára. A szabályok rendelkezhetnek különböző típusú csatlakozásokról.

3. Ahol szükséges, a Tagállamok követelhetik a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetőktől és a (kis feszültségű) elosztási rendszer üzemeltetőitől, hogy – részben vagy egészben – viseljék a 2. paragrafusban említett költségeket.

5. A Tagállamok léptessenek életbe egy jogi keretet, vagy követeljék meg a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetőktől és a (kis feszültségű) elosztási rendszer üzemeltetőitől, hogy állítsák fel és tegyék közzé saját irányadó szabályaikat az olyan rendszer-berendezések, mint a hálózati csatlakozások és fejlesztések, költségeinek – az összes haszonélvező termelő közötti – megosztására vonatkozóan.

6. A Tagállamok biztosítsák, hogy az átviteli és elosztási díjak kiszabása nem különbözteti meg hátrányosan a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiát, különösen az olyan periférikus térségekben termelt megújuló energiaforrásokból származó villamos energia esetében, mint a szigetek, és az alacsony népsűrűségű térségek.

Ahol szükséges, a Tagállamok léptessenek életbe egy jogi keretrendszert, vagy követeljék meg a nagyfeszültségű villamos alaphálózat-üzemeltetőktől és a (kis feszültségű) elosztási rendszer üzemeltetőitől annak biztosítását, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművekből származó villamos energia átalakításáért és elosztásáért kirótt díjak, az erőművek hálózatra történő csatlakoztatásából származó, realizálható költségelőnyöket tükrözzenek. Az ilyen költségelőnyök az alacsonyfeszültségű hálózat közvetlen használatából eredhetnek.

7. A Tagállamok, a 6(2)-es cikkelyben említett jelentésben, vegyék figyelembe a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia hálózatra történő csatlakoztatásának elősegítésére tett lépéseket is. A jelentés vizsgálja meg, többek között, a kétirányú mérés (áramfogyasztás és termelés számlálása egyben) bevezetésének kivitelezhetőségét.

Ezen jelentés:

• vegye figyelembe a nem megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia externális költségeinek kimutatásában végbement fejlődést, és a villamos energia termelése felé nyújtott köztámogatás hatását,
• vegye figyelembe a 3(2)-es cikkelyben lefektetett nemzeti irányadó célértékek Tagállamok számára történő elérésének lehetőségét, a 3(4)-es cikkelyben szereplő globális irányadó célértéket, valamint a különböző energiaforrások közötti diszkrimináció meglétét.

Amennyiben szükséges, a Bizottság a jelentéssel együtt nyújtson be további javaslatokat az Európai Parlament és az Európai Tanács felé.

Amikor a Tagállamok elfogadják az említett intézkedéseket, ezek tartalmazzanak utalást jelen Irányelvre, vagy ilyen utalás kísérje az intézkedéseket hivatalos megjelenésükkor. Az ilyen utalások módszereit a Tagállamok fektessék le.

Jelen Irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Folyóiratában (Official Journal of the European Communities) történő publikálásának napján lépjen életbe.

Jelen Irányelv a Tagállamokhoz szól.

Készült 2001. szeptember 27.-én, Brüsszelben.

A teljes villamos energia fogyasztás megújuló energiaforrásokból termelt részesedésére vonatkozó, 2010-re elérendő nemzeti irányadó célértékek hivatkozási értékei (*)

Ez a Melléklet a 3(2)-es Cikkelyben foglaltak szerint ad hivatkozási értékeket a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia (RES-E) nemzeti irányadó célértékeinek rögzítéséhez:

(*) A jelen Mellékletben lefektetett hivatkozási értékek figyelembe vételekor a Tagállamok azt feltételezik, hogy a környezetvédelmi állami támogatás irányelvei megengedik a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdítását szolgáló nemzeti támogatási rendszerek létét.

(**) Az adat az 1997-ben termelt megújuló energiaforrásokból termelt villamos energiára utal

(***) A RES-E 1997-es és 2010-es, százalékos részesedései a nemzeti RES-E termelés és a teljes nemzeti villamos energiafogyasztás hányadosán alapulnak. A RES-E unión belüli (bejegyzett származási igazolással történő) kereskedelme esetén ezen százalékok kiszámítása befolyásolni fogja a 2010-es, Tagállamonkénti adatokat, de a Közösség egészére vonatkozó adatot nem.

(¹) Olaszország kijelenti, hogy 22% reális érték lenne, feltéve, hogy 2010-ben a teljes nemzeti villamos energia fogyasztás 340 TWh (terawattóra) lesz. A Mellékletben foglalt hivatkozási értékek figyelembe vételekor Olaszország feltételezése szerint a megújuló energiaforrásokból termelt, teljes nemzeti villamos energiafogyasztás 2010-ben eléri a 76 TWh-t. Ez az érték magába foglalja a hulladékgazdálkodásról szóló Közösségi szabályozással összhangban hasznosított kommunális és ipari hulladék biológiailag nem lebomló részét.

Így, a jelen Mellékletben említett irányadó célérték elérésének képessége feltételes, többek között a tényleges 2010-es nemzeti villamos energia szükséglettől függ.

(²) A jelen Mellékletben szereplő, irányadó hivatkozási értékeket figyelembe véve, Luxemburg azon a véleményen van, hogy a 2010-re kitűzött cél csak abban az esetben érhető el, ha:

• a 2010-es teljes villamos energia fogyasztás nem haladja meg az 1997. évit,
• a szélenergiából származó villamos energia mennyisége a 15-szörösére növekszik
• a biogázból származó villamos energia mennyisége a 208-szorosára növekszik
• az egyetlen luxemburgi kommunális hulladékégetőből származó villamos energia, amely 1997-ben a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia felét adta, teljes egészében beszámítható,
• a napelemekkel termelt villamos energia 80 GWh-ra (gigawattóra) növelhető, és

(³) Ausztria kijelenti, hogy a 78,1 % abban az esetben reális érték, ha 2010-ben a teljes nemzeti villamos energia fogyasztás 56,1 TWh (terawattóra) lesz. Amiatt a tény miatt, miszerint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelése nagymértékben függ a vízenergiától, és így az éves csapadékmennyiségtől, az 1997-es és a 2010-es értékeket egy hidrológiai és éghajlati körülményekre alapozott, hosszú távú modell alapján számítsák ki.

(⁴) A jelen Mellékletben szereplő hivatkozási értékek figyelembevételekor Portugália kijelenti, hogy a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia 1997-es részesedésének 2010-ig irányadó értékként történő tartásához a következőket feltételezték:

• lehetséges lesz a nemzeti villamos energia terv folytatása, amely új, 10 MW-nál nagyobb vízenergia-kapacitás építését jelenti
• az egyéb megújuló energiaforrás-kapacitás éves szinten nyolcszor nagyobb ütemben fog növekedni, mint az utóbbi időben, amely növekedés csakis állami támogatással lehetséges.

Ezen feltételezések magukba foglalják, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termeléséhez szükséges új kapacitások – kivéve a nagy vízerőműveket – a teljes hazai villamos energia fogyasztás növekedési mértékénél kétszer nagyobb mértékben fognak növekedni.

(⁵) A finn, megújuló energiaforrásokról szóló akcióprogramban a feladatokat a 2010-ben hasznosított megújuló energiaforrások mértékéhez igazítva tűzték ki. Ezen feladatokat széleskörű háttértanulmányokra alapozva fektették le. Az akcióprogramot 1999 októberében fogadta el a Kormány.

A finn akcióprogram szerint a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részesedése 2010-re 31% lenne. Ez az irányadó érték rendkívül ambiciózus, és megvalósítása széleskörű támogatási intézkedéseket igényelne Finnországban.

(⁶) A jelen Mellékletben szereplő hivatkozási értékeket figyelembe véve, Svédország megjegyzi, hogy az értékek elérésének valószínűsége nagymértékben függ a vízenergia-termelést lényegesen befolyásoló éghajlati tényezőktől, különösen a csapadékmennyiség ingadozásaitól, a csapadék éven belüli eloszlásától és a külföldről érkező vízhozamtól (inflow). A vízenergiából termelt villamos energia mennyisége lényegesen ingadozhat. Különösen száraz évek során a termelés 51 TWh is lehet, míg csapadékos évek alatt elérheti a 78 TWh-t. Ezért az 1997-es értéket egy hidrológiai és éghajlatváltozással kapcsolatos, tudományos tényeken alapuló hosszú távú modell segítségével kell kiszámítani.

A jelentős vízenergia termelés-részesedéssel rendelkező országok esetében általánosan alkalmazott módszer, hogy a vízhozamot illetően 30-60 évig terjedő időszakot vizsgálnak. Ezért – a svéd módszertannak megfelelően, és az 1950-1999-ig terjedő időszak adataira alapozva – az egy évre vetített átlagos teljes vízenergia kapacitás és az átlagos vízhozam alapján számított teljes, vízenergiából származó villamos energia termelés évi 64 TWh. Ez 1997-ben 46 %-os megújuló energiaforrás-részaránynak felel meg, és ebben a megvilágításban Svédország szerint 52 % reálisabb érték lenne 2010-re.

Továbbá, Svédország képességét a cél elérésére az a tény korlátozza, hogy a fennmaradó kihasználatlan folyókat törvény védi. Ezenkívül, Svédország képessége a cél elérésére nagymértékben függ a következőktől:

• a kapcsolt hő-, és villamos energia termelés (CHP) terjedése a népsűrűségtől függően, a fűtés- és technológiafejlesztés iránti szükséglet, különösen a szennylúg gazifikációját (black liquor gasification) illetően,és
• szélerőművek engedélyeztetése a nemzeti törvényekkel, a társadalmi elfogadottsággal, valamint a technológia- és hálózatfejlesztéssel összhangban.